Zeneszerző: Jároka Sándor
Szövegíró: Babusa Miklós


Nem zavarom életedet, az utadból messze megyek,
Elbúcsúzom csendben.
Tőled többet mit is várnék, álomkergetővé válnék,
Sírna csak a lelkem.
Mit ér az a bús szerelem, ami nékem csak gyötrelem,
Néked pedig rabság?
A te szíved másért dobog, az enyém meg érted zokog,
Remények elhagyták.

Elmegyek, hogy boldog lehess, más karjában kacagj, nevess,
S azt kívánom néked:
Az életed vidám legyen, ne törődj, hogy mi lesz velem,
Nem halok meg érted...
/:Elaltatom bús szívemet, tagadja, hogy téged szeret,
S álmodjon sok szépet:
Virágos kert közepében, piros rózsa nyílik nékem,
S újra tavasz ébred.:/



Őrmester úr fekete subája,
Barna kisjány húzódik alája
/:De mennél jobban húzódik alája
Annál jobban kilátszik az
Egy , kettő , három, négy
A fehér lába szára.:/

Barna kisjány kiment az erdőbe
Epret szedni rózsás kötőjébe
/:Míg az epret szedi szedegeti
Barna legény segít neki
Egy, kettő, három, négy
Az erdő sűrűjében.:/


Zeneszerző: Tarnai Kiss László
Szövegíró: Hollay Hercik Bertalan

Nincsen nékem száz hold földem.
Nincsen nékem nagy házam.
Apró gyermek létemre már térdig jártam a sárban.

(2x)
A nagy lányok rám se néztek,
Azt mondták, hogy nőljek még!
Végűl mire legény lettem,
férjhez ment a huncut nép.

Azóta sincs házam, földem
sosem leszek gazdag már.
Azt se mondom, hogy a lányok
álmodozva néznek rám!

(2x)
Nem is kell, hogy szeressenek
elég nékem egy asszony!
És ez az egy csak Te lehetsz!
Drága kincsem, Galambom.

Nincsen nékem száz hold földem.
Nincsen nékem nagy házam.
Apró gyermek létemre már térdig jártam a sárban.

(2x)
A nagy lányok rám se néztek,
Azt mondták, hogy nőljek még!
Végűl mire legény lettem,
férjhez ment a huncut nép.

Azóta sincs házam, földem
sosem leszek gazdag már.
Azt se mondom, hogy a lányok
álmodozva néznek rám!

(2x)
Nem is kell, hogy szeressenek
elég nékem egy asszony!
És ez az egy csak Te lehetsz!
Drága kincsem, Galambom.